Adobirság, mulasztási bírság ADÓBÍRSÁG ÉS MULASZTÁSI BÍRSÁG SZABÁLYAI

Az adóbírságra irányadó szabályokat a késedelmi pótlékra, illetve mulasztási bírságra és más adóügyi szankciókra vonatkozó szabályokhoz hasonlóan az adózás rendjéről szóló törvény tartalmazza. Fontos tudni, hogy az adóbírság az egyik legkomolyabb pénzben kiszabott szankció az adóeljárásban, mivel az adóhiány összegéhez kapcsolódik, nem pedig fix összegű, emellett a megállapított adóhiány kétszeresééig is terjedhet.

AZ ADÓBÍRSÁG ALAPJA Mind a régi, mind az új Art. az adóhiányt rendeli az adóbírság számításának alapjául. A régi törvény szerint adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözet, önadózás esetén csak akkor, ha az adókülönbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizették meg, illetve a költségvetési támogatást igénybe vették. Új Art. kiegészíti azzal, hogy az eredeti esedékesség napján fennálló túlfizetést az adófizetési kötelezettség teljesítéseként csak akkor lehet figyelembe venni, ha a túlfizetés az ellenőrzés megkezdésének napján is fennáll. Nem minősül adóhiánynak a vagyonszerzési illeték alapjának utólagos adó-megállapítással történő módosítása, feltéve hogy az adózó a vagyonszerzési illeték alá eső vagyontárgyakat hiánytalanul bejelentette. Amennyiben adóhiány áll fenn adóbírságot kell fizetni.

AZ ADÓBÍRSÁG MÉRTÉKE Az adóbírság általános mértéke az adóhiány 50 %-a, azonban az adóbírság mértéke az adóhiány 200%-a is lehet. Az adóhatóság a 200%-os adóbírsági mértéket abban az esetben alkalmazhatja, ha az adóhiányt a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével össze függőnek találja.

AZ ADÓBÍRSÁGRA IRÁNYADÓ RÉSZLETSZABÁLYOK Az új Art. szerint amennyiben az adóhatóság utólagos adóellenőrzés során megállapítja, hogy a termékimportot terhelő általános forgalmi adót az adózó az adólevonási jog keletkezését követően, de az előző adó-megállapítási időszakra vonatkozó adóbevallásban szerepeltette előzetesen felszámított adóként, az adóbírságot az ellenőrzési időszak egészére megállapított általános forgalmiadó-hiány mint alap után állapítja meg. Az adóhiánynak olyan része után nem állapítható meg adóbírság, amely a munkáltató vagy a kifizető valótlan adóigazolása miatt keletkezett, továbbá az új Art. szerint az olyan adózó terhére, aki az adó megfizetésére örökösként, megajándékozottként köteles. Az adóhatóság az adóhiány után az adóbírságot a munkáltató terhére, a rá vonatkozó szabályok szerint állapítja meg, ha az adót a munkáltató állapította meg. Az adóbírság mértéke kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, ha a körülményekből megállapítható, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el.

AZ ADÓBÍRSÁG MÉRSÉKLÉSE Az adóbírság mérséklésénél az eset összes körülményét mérlegelni kell, különösen az adóhiány nagyságát, keletkezésének körülményeit, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát. Az adóbírság mérséklésének, sem hivatalból, sem kérelemre nincs helye, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Az adóbírság megállapítása nem érinti a késedelmi pótlék fizetési kötelezettséget.

MULASZTÁSI BÍRSÁG A RÉGI ART. ALAPJÁN A régi Art. szerint mulasztási bírságot kell fizetnie az adózónak a bevallási, bejelentési kötelezettség elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért (a továbbiakban együtt: bevallási késedelem), ha az nem esik adóbírság alá, illetve önellenőrzéssel nem pótolták, a késedelmesen bevallott (bejelentett) adó, illetőleg vagyonszerzés illetéke után a mulasztási bírság, amely 5% a 60 napot meg nem haladó késedelem esetén, 10% a 60 napot meghaladó késedelem esetén, 30 % a 12 hónapot meghaladó késedelem esetén.

A meg nem fizetett illeték 100%-a, de legalább 300 forint és legfeljebb 10 000 forint mulasztási bírság szabható ki, ha az eljárás kezdeményezésekor fennálló eljárási illetékfizetési kötelezettségét a kötelezett felhívás ellenére egyáltalán nem, vagy nem teljes mértékben, vagy nem a megszabott határidőben teljesítette.

Hibásan benyújtott bevallás esetén a mulasztási bírság a helyes és a hibás adó és költségvetési támogatás összege közötti különbözet 5%-a, de legalább 5000 forint és legfeljebb 100 000 forint, magánszemély esetén legalább 500 forint és legfeljebb 10 000 forint. A mulasztási bírságot a legkisebb összegben kell megállapítani, ha a hiba az adó illetve költségvetési támogatás összegében különbözetre nem vezetett. A mulasztási bírság mellett nincs helye késedelmi pótlék megállapításának.

Az adózással összefüggő jogszabályokban előírt, könyvek, nyilvántartások vezetésének elmulasztása, előírásoktól eltérő vezetése, bizonylatokon, könyvekben, nyilvántartásokban helytelen vagy valótlan adatok gondatlan feltüntetése, bizonylat, könyvvezetés, nyilvántartás, számítás pótlására kötelező határozatban előírt teljesítés határidejének elmulasztása, az adóalap, az adó, a költségvetési támogatás megállapításához szükséges iratok átadásának megtagadásával vagy egyéb módon az ellenőrzés eredményes lefolytatásának akadályozása, számla, egyszerűsített számla kiállításának elmulasztása vagy nem a tényleges ellenértékről történő kiállítása, a nyugta kibocsátásának felmentés hiányában történő elmulasztása, bejelentés (bejelentési kötelezettség) elmulasztása esetén mulasztási bírság szabható ki. Az említett esetekben a mulasztási bírság 20 000 forintig terjedhet, és a mulasztás ismétlődése esetén újból, az adóhiány után megállapított adóbírság mellett is kiszabható. Nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha az adózó késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A mulasztási bírság mérsékelhető.

MULASZTÁSI BÍRSÁG AZ ÚJ ART. ALAPJÁN A régi Art. rendelkezései a mulasztási bírsággal kapcsolatban az elmúlt években teljesen megváltoztak. Most nézzük miben tér el a 2003-as törvényszöveg a 2012-ben hatályban lévő szabályoktól.

A magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható az új Art. szerint akkor is, ha pénzforgalmi számlanyitási kötelezettségét nem teljesíti, ha adószámhoz kötött tevékenységet vagy adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat, ha a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti, a számviteli törvény alapján összeállítandó szabályzataiban foglaltaktól eltérően jár el, továbbá, ha a közzétett beszámolója a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmaz vagy tévesen mutat be (lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerűség határain belül - befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit). Alkalmazandók a mulasztási bírsági szabályok abban az esetben is, ha az adózó a külön jogszabályban meghatározott feltételek megsértésével állít elő és/vagy hoz forgalomba nyomtatványt, számlázó programot. Szintén mulasztási bírsággal számolhat az, aki az ellenőrzést, az üzletlezárást vagy a végrehajtási eljárást a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozza, különösen ilyennek minősül, ha a becslés során az adózó bizonyítékként más adózót is érintő szerződéses kapcsolatra vagy egyéb ügyletre hivatkozik, és az ez alapján lefolytatott kapcsolódó vizsgálat az adózó bizonyítási indítványában foglaltakat nem támasztja alá. A törvény szerint elektronikus bevallás benyújtására kötelezett a regisztrációs kötelezettségét nem, vagy késedelmesen teljesítő, a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez valótlanul külön nyilatkozatot tevő adózó szintén mulasztási bírsággal sújtható. Aki az általános forgalmi adóról szóló törvény XV. fejezete alkalmazásában az utazásszervezési szolgáltatás igénybevételéről valótlan nyilatkozatot tesz, vagy a nyilatkozattételt elmulasztja szintén mulasztási bírságra számíthat.

MULASZTÁSI BÍRSÁG SZÁMLAKIBOCSÁTÁS ELMULASZTÁSA ESETÉN Az adózó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a számla-, egyszerűsített számla-, nyugtakibocsátási kötelezettségét elmulasztja, illetőleg a számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki. Az adózót 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, ha be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott. A számla, egyszerűsített számla, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztásáért az adózó mellett az adózó alkalmazottja, képviselője, vagy az a magánszemély is, aki az értékesítésben közreműködik, 10 ezer forinttól 50 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A kiszabható mulasztási bírság felső határa a bevallással érintett magánszemélyek számának és a bírság adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata, ha a munkáltató, illetőleg a kifizető a magánszemélynek juttatott adó- és járulékköteles kifizetésről teljesítendő bevallásában hiányos, illetve valótlan adatokat közöl, vagy a bevallás benyújtását elmulasztja. A foglalkoztatót terhelő bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén kiszabható mulasztási bírság felső határa a bejelenteni elmulasztott foglalkoztatottak számának és a bírság adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata. Az állami adóhatóság 1 millió forintig terjedő mulasztási bírságot állapít meg az adózó terhére, ha a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó kötelezettségét az állami adóhatóság első felszólításában szereplő határidőn belül nem teljesíti. Adóköteles tevékenységet adószám nélkül folytatókra kiszabott mulasztási bírság esetén az adóhatóság a bírságot kiszabó, valamint az árukészlet lefoglalása tárgyában hozott határozatát az adózóval kihirdetés útján közli, és a határozat a közlés időpontjától kezdve a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. Amennyiben az adóhatóság nem él a lefoglalás lehetőségével, a határozatot az általános szabályok szerint közli az adózóval.

MULASZTÁSI BÍRSÁG BE NEM JELENTETT ALKALMAZOTTAL KAPCSOLATBAN Az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az üzlethelyiség nélkül végzett tevékenység esetén üzletlezárást helyettesítő bírságot állapít meg, ha az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott, igazolatlan eredetű árut forgalmaz, az adóköteles tevékenysége során (piaci árusítóhely, mozgóbolt stb.) az első ellenőrzéstől számított egy éven belül második alkalommal mulasztotta el számla- vagy nyugtakibocsátási kötelezettségét. A fenti jogsértések ismételt elkövetése esetén az üzletlezárást helyettesítő bírságot ismételten (alkalmanként) meg kell állapítani. A kiszabható bírság felső határa magánszemély adózó esetében 200 ezer forint, más adózó esetén 500 ezer forint. Az adózónak nem minősülő magánszemély is szankcionálható, az ellenőrzés, az üzletlezárás, illetve a végrehajtási eljárás akadályozásáért. A mulasztási bírság felső határa az üzletlezárás határozatban meghatározott napjai számának, illetve a bírság adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata, ha törvény az üzletlezárás alkalmazását kizárja vagy az adózó az üzletlezárás foganatosítását meghiúsítja, valamint a lezárt üzletet kinyitja.

Hibásan benyújtott bevallás esetén a magánszemély 20 ezer forintig, más adózó 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Az adózó csak a késedelemért szankcionálható, ha a késedelmesen benyújtott bevallás hibás. Az adóhatóság az Art.-ben, adótörvényben, illetőleg e törvények felhatalmazásán alapuló más jogszabályban megállapított kötelezettségnek az itt nem szabályozott megszegése miatt a magánszemély adózót 50 ezer, más adózót 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja. Az adózó a szokásos piaci ár meghatározásával, valamint az ellenőrzött külföldi társaságokkal folytatott jogügyletekkel összefüggő nyilvántartási kötelezettségének megsértése, illetve e nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettségének megsértése esetén nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) 2 millió forintig terjedő, ismételt jogsértés esetén nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) 4 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Ugyanazon nyilvántartás vezetésének ismételt elmulasztása esetén az adózó az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének négyszereséig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A kötelezettség teljesítése esetén kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető. E rendelkezések alkalmazásában az ismételt jogsértésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók, ha a két egymást követő mulasztás között 2 évnél több telt el. A mulasztási bírság kiszabásánál az adóhatóság mérlegeli az eset összes körülményét, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján az adóhatóság a mulasztás súlyához igazodó az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi.

FOGLALÁS A MULASZTÁSI BÍRSÁG BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Az új Art. kiegészítette a régit az úgynevezett intézkedések szabályozásával, amelynek lényege hogy az adóhatóság mulasztási bírságot szab ki és a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja a bejelentés, illetőleg cégbejegyzés nélkül folytatott tevékenység eszközét, termék-előállítás esetén annak eredményét, az árukészletet - a romlandó áruk és az élő állatok kivételével - ha a magánszemély, illetőleg más adózó terhére egyéni vállalkozói tevékenység bejelentéséhez, cégbejegyzéshez kötött tevékenység vagy adóköteles tevékenység adószám hiányában történő végzése történt. A lefoglalásról a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik. A lefoglalást az adóhatóság két hatósági tanú jelenlétében végzi, és arról jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt ingóságot zár alá veszi vagy az adózó költségére elszállíttatja és megőrzi. Az adóhatóság a biztosítékként lefoglalt ingóságokat a végrehajtásra vonatkozó szabályok szerint értékesíti, ha az adózó a bírságot az esedékességtől számított 15 napon belül nem fizette meg. Az áru értékesítéséből származó összegnek a bírságot, pótlékot és költségeket meghaladó részét az adóhatóság az adózónak visszatéríti. Az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget 12 nyitvatartási napra lezárhatja, ha az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott, igazolatlan eredetű árut forgalmaz, az adóköteles tevékenység célját szolgáló ugyanazon helyiségében (műhely, üzlet, telep stb.) az első ellenőrzéstől számított egy éven belül második alkalommal mulasztotta el számla- vagy nyugtakibocsátási kötelezettségét.





Cikk elküldése e-mailben


Az alábbi elektronikus formanyomtatvány kitöltésével 'Adózás' című cikkünket elküldheti ismerőse vagy saját e-mail címére.
Amennyiben cikkünket saját e-mail címére kívánja elküldeni, úgy kérjük töltse ki a 'Saját nevem' és a 'Saját e-mail címem' mezőket.
Amennyiben ismerősének is el kívánja küldeni a cikket, úgy töltse ki a 'Címzett neve' és a 'Címzett e-mail címe' rovatokat.

Saját nevem

Saját e-mail címem



Címzett neve

Címzett e-mail címe:



Üzenet:





Hasonló témájú cikkeink:

  • Adójogi praxisunk >>>
  • Adóbírság, mulasztási bírság >>>
  • Adóellenőrzés, adóviszgálat, adóeljárás változásai >>>


  • Kapcsolódó témájú cikkeink:

  • Céges házipénztár és hiánya >>>
  • Offshore cégek: mire és hogyan használhatók? >>>
  • Csődeljárás 2013: Mostohából édesgyermek >>>
  • Felszámolás 2015: leggyakoribb tévhitek >>>




  • Felhasználási feltételek