KÖLTSÉGVETÉSI CSALÁS, ADÓCSALÁS

A költségvetési csalás - korábbi néven adócsalás - a Büntető Törvénykönyv 396. §-ban kerül szabályozásra. Költségvetési csalásnak értendő bevételi oldalon az adócsalás, a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás, a jövedékkel visszaélés, a csempészet, az ÁFA-ra elkövetett csalás, továbbá a csalás minden olyan esete, amely a költségvetés sérelmével jár. A kiadási oldalon megjelenő cselekmények a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése, illetve itt is a csalás minden olyan esete, amely a költségvetés sérelmével jár.

A vagyoni hátrány alatt érteni kell a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség nem teljesítése miatt bekövetkezett bevételkiesést, valamint a költségvetésből jogosulatlanul igénybe vett vagy céltól eltérően felhasznált pénzeszközt is.

Költségvetési csalás bűncselekményének elkövetése esetén költségvetés alatt az államháztartás alrendszereinek költségvetése - ideértve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését és az elkülönített állami pénzalapokat -, a nemzetközi szervezet által vagy nevében kezelt költségvetés, valamint az Európai Unió által vagy nevében kezelt költségvetés, pénzalapok értendőek. Költségvetésnek értendő továbbá a költségvetésből származó pénzeszköz vonatkozásában elkövetett bűncselekmény tekintetében a külföldi állam által vagy nevében kezelt költségvetés, illetve pénzalapok.

A költségvetési csalás fent vázolt alapesete nem bűntett, csupán vétség és maximum két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A költségvetési csalás minősített esetei megállapításánál irányadó szempont, hogy azt mekkora értékre, illetve milyen elkövetési alakzatban követik el. Súlyosabban, nevezetesen három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki a költségvetési csalással nagyobb vagyoni hátrányt okoz, azaz ötszázezer-egy és ötmillió forint közötti a bevételkiesés a költségvetésben, vagy pedig ezen értékhatáron belül történik a költségvetésből származó pénzeszközök jogosulatlan igénybevétele, illetve a meghatározott céltól eltérő célra történő felhasználása. Abban az esetben is három évi szabadságvesztéssel büntethető az elkövető, ha a költségvetésnek okozott vagyoni hátrány nem haladja meg az ötszázezer forintot, azonban a cselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el. A bűnszövetségben való elkövetés megállapításához az szükséges, hogy két vagy több személy a bűncselekményeket szervezetten kövesse el, vagy ebben állapodjon meg, és legalább egy bűncselekmény elkövetését meg is kíséreljék. Üzletszerű elkövetésről pedig akkor beszélhetünk, ha valaki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.

1-5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az a személy, akinek magatartása folytán a költségvetésben ötmillió-egy és ötvenmillió forint közötti hátrány keletkezik, illetve az a személy is, aki ötszázezer forintot meghaladó, de ötmillió forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okoz, azonban mindezt üzletszerűen vagy bűnszövetségben követi el.

Még súlyosabb büntetés szabható ki arra, aki cselekményével ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint közötti vagyoni hátrányt okoz a költségvetés irányába, valamint az is, aki üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett tevékenységével ötmillió-egy és ötvenmillió forint közötti vagyoni hátrányt okoz. Ilyen esetben a büntetési tétel 2 és 8 év szabadságvesztés büntetés közé tehető.

A legsúlyosabban az az eset büntetendő, amikor a költségvetési csalás ötszázmillió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okoz, illetve amikor az ötvenmillió forintot meghaladó, de ötszázmillió forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozó cselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

A fent leírtak szerint büntetendő az is, aki jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.

Az az elkövető, aki a költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási, vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.




Kapcsolódó témájú cikk:

  • Adójogi praxisunk >>>