A "FŐSZABÁLY" Főszabály szerint a felszámolási eljárás az adós - eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtásának napján bejegyzett - székhelye szerint illetékes törvényszék hatáskörébe és illetékességébe tartozik. A más bíróságoknál benyújtott felszámolási eljárás megindítása ránti kérelmeket az illetékes bírósághoz kell áttenni.

A FELSZÁMOLÁS MEGINDÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁSKÖRI SZABÁLYOK VÁLTOZÁSAINAK ÁTTEKINTÉSE A csődtörvényben szabályozott eljárások formájára és a hatáskörre vonatkozó rendelkezések a csődtörvény 1992. január 1-jén történt hatálybalépése óta érdemben változatlanok, sőt a hatásköri szabály már 1990. május 1-jétől változatlan, amikor az 1992. január 1-jéig hatályban volt 1986. évi 11. törvényerejű rendelet módosítása kimondta, hogy a felszámolás megindítása a megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozik. Az egyetlen vátozást a megyei bíróságok törvényszék-kénti hivatkozásának módosítása volt a mai napig.

A FELSZÁMOLÁS MEGINDÍTÁSÁNAK ILLETÉKESSÉGI SZABÁLYOZÁSA A hivatkozott módosítás után a fent hivatkozott törvényerejű rendelet illetékességi szabályt nem tartalmazott, így e vonatkozásban a polgári perrendetartást kellett alkalmazni. A csődtörvény azonban már a felszámolással kapcsolatos illetékességről is rendelkezett és ez egészen 2006. július 1-jéig változatlan formában hatályban maradt.

Az egyes törvényszékek között az ügyek megosztása (a felszámolási eljárás elrendelésére illetékes törvényszék meghatározása) az adósnak az eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtásának napján bejegyzett székhelye szerint történt. A 2009. évi LI. törvény ezt az illetékességet kizárólagosként határozta meg. A csődtörvény hatálybalépésétől 2006. július 1-jéig úgy szólt az illetékességre vonatkozó rendelkezés, hogy az adós székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartoznak az eljárások. Az illetékesség vizsgálatánál - amelyre vonatkozóan a csődtörvény nem tartalmazott semmilyen előírást - az adós esetleges székhelyváltozása problémát okozott.

Az adósnak csak egy bejegyzett székhelye lehet, ez azonban - a törvény erre vonatkozó rendelkezése hiányában - nem jelentette azt, hogy a bejegyzett székhely szerinti bíróság illetékessége kizárólagos lett volna a felszámolás megindítására, az illetékesség általános illetékesség volt.

Kizárólagos illetékesség esetén az eljárás kizárólag csak egy meghatározott bíróság előtt indítható meg. A kizárólagos illetékesség meghatározása történhet úgy, hogy a jogszabály egy adott eljárásra megjelöli a kizárólagosan eljárni jogosult bíróságot, mint például a csődtörvény esetében, de történhet valamilyen összefüggés alapján.

A "CSŐDBÍRÓSÁG" ILLETÉKESSÉGI SZABÁLYAINAK VÁLTOZÁSA A 2009. évi LI. törvény a Cstv-t illetően kimondta a kizárólagos illetékességet és további illetékességgel kapcsolatos rendelkezéseket iktatott ebbe a bekezdésbe. A módosított rendelkezés azonban nem volt teljesen egyértelmű és precíz.

A 2012. március 1-jén bevezetett módosítás az illetékesség meghatározásánál új szempontokat kívánt figyelembe venni. Előfordult, hogy már folyamatban levő felszámolási eljárásokban az adós - a számára kedvezőbb jogi környezet, vagy egyéb ok miatt - áthelyezte a székhelyét egy másik megyébe, és az így már illetékessé vált bíróságon kezdeményezte saját maga a felszámolásának a megindítását. Az új bíróság - miután országos nyilvántartás a folyamatban levő eljárásokról nem volt - nem értesült arról, hogy a korábbi székhelyen már folyamatban van az adóssal szemben az eljárás - esetleg már el is rendelték nem jogerősen a felszámolását -, ezért megvizsgálta az adós fizetésképtelenségét és elrendelte a felszámolását. Az utólag kiderült ilyen esetek miatt döntött úgy a jogalkotó, hogy megpróbálkozik egy olyan megoldással, amelyik - ha nem is oldja meg teljesen -, de megpróbálja késleltetni az ilyen visszaélést.

A FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK KIZÁRÓLAGOS ILLETÉKESSÉGE Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendeletének hatálya alá tartozó és nem Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet ellen megindított főeljárás vagy területi eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszék rendelkezik kizárólagos illetékességgel.

Ez a kizárólagos illetékességi szabály Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától, azaz 2004. május 1-jétől szerepel a csődtörvényben. A rendelkezést a 2006. évi VI. törvény 2006. július 1-jei hatállyal módosította, egyértelműen meghatározva, hogy a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékessége mely gazdálkodó szervezetek elleni főeljárásra, vagy területi eljárásra vonatkozik. A Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékessége két feltétel mellett áll fenn: ha a gazdálkodó szervezet az 1346/2000/EK Rendelet hatálya alá tartozik és nem Magyarországon bejegyzett. Amennyiben Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet ellen az Unió más tagállamában a Rendelet alapján főeljárás indul, ugyanezen gazdálkodó szervezet ellen Magyarországon indítható másodlagos területi eljárásra nincs a Fővárosi Törvényszéknek kizárólagos illetékessége. Erre a területi eljárásra a csődtörvényben található általános illetékességi szabály vonatkozik.