A CSŐD- ÉS FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS EGYES KÉRDÉSEINEK SZABÁLYOZÁSA A CSŐDTÖRVÉNYBEN

A fizetésképtelenség - bár speciális, de - természetes velejárója a gazdasági életnek. Annak ellenére, hogy a csőd- és felszámolási eljárások lényege első ránézésre egy-két bővített mondatban meghatározhatók, a gyakorlatban számtalan kérdés merül fel, amelyeket a jogszabályok mentén kell a felszámolónak, a hitelezőknek, a tulajdonosnak és a bíróságoknak megoldaniuk. A lentebbi cikkeinkben néhány kérdéskört ismertetünk.

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a cikkek önmagukban nem alkalmasak valamilyen konkrét helyzet teljeskörű értékeléséhez, azok esetlegesen külön jelölés nélkül elhagyják egyes részletkérédések vagy előfeltételek vagy más vonatkozások tárgyalását. Egy-egy helyzet megítélésében több jogszabály egymásra vetítése, a bírói gyakorlat elemezése is szükséges lehet, a cikkek külön jelölés nélkül mellőzhetik ezen, vagy más vonatkozások bemutatását vagy említését.

A cikkek a legtöbb esetben nem tudnak mást alapul venni mint a csődtörvénynek a cikk megírásakori vagy annál korábbi szövegállapotát, így az esetlegesen ezt követő jogszabályi és bírói gyakorlatban bekövetkezett változások miatt sem szabad azokat konkrét ügyek megoldásához felhasználni.

Bár a csődtörvény sok esetben általánosan fogalmaz és a "vezető" kifejezést használja, ha valamilyen gazdálkodó szervezetbeli pozíciót említ, a leggyakoribb a való életben az, hogy korlátolt felelősségű társaság kerül valamely csődtörvényben szabályozott eljárás alá, s annak vezetője ügyvezetői tisztséget visel. A cikkek egyes helyeken külön jelölés nélkül a vezető kifejezés helyett az ügyvezető fogalmat használhatják.

A cikkek sok helyütt hivatkoznak a csődtörvény "eredeti", "kezdeti" szövegére, vagy "első szövegváltozata"-ra, ezek mindenhol a csődtörvény 1992. január 1. napján hatályba lépett szövegét jelentik.



KI KEZDEMÉNYEZHET CSŐDELJÁRÁST? A magyar fizetésképtelenségi jog részben fejlődésbeli sajátossága, hogy - időbenváltozómértékben - vegyííti egymással a fizetésképtelenségi eljárások két fő típusának szabályait, vagyis az adós megmentésére irányuló csődeljárás és az adós megszöntetését célzó felszámolási eljárás szabályait. Ez a vegyítés leginkább a csődeljárás kezdeményezésére jogosultak körét meghatározó szabályozásban érhető tetten. Ki kezdeményezhet csődeljárást? >>>

CSŐDELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK KORLÁTAI A csődjogi szabályok mindekor korlátozták a csődeljárás megindításának lehetőségét. Ezek a csődtörvénybeli korlátozások több esetben változtak egy-egy módosítás eredményeként. Cikkünkben ezen korlátokkal foglalkozunk. Csődeljárás megindításának korlátai >>>

KÖTELEZŐ JOGI KÉPVISELET CSŐDELJÁRÁSBAN A csődeljárás kezdeményezésével kapcsolatban fontos kérdéssé vált a kötelezőjogiképviselet is, így cikkünkben a csődtörvény kötelező jogi képviselettel kapcsolatos rendlekezéseit is bemutatjuk. Kötelező jogi képviselet csődeljárásban >>>




A FELSZÁMOLÁS MEGINDÍTÁSÁRA JOGOSULT BÍRÓSÁG Azt, hogy egy adott ügyben melyik bíróság jogosult eljárni a polgári eljárásjogi hatásköri és illetékességi szabályok határozzák meg. Ezen szabályok irányadók a nemperes eljárásokra, így a felszámolási eljárásra is. A felszámolási kérelem elbírálására illetékes bíróság meghatározására vonatkozó szabályoknak egy része a polgári perrendetartásban, más része a csődtörvényben található. A csődtörvény hosszú időn keresztül kevéssé részletesen szabályozta ezen kérdéskört, sok kérdés az általános szabályok szerint került megítélésre, amely nem kezelte megfelelően az adós társaságok felszámolás elhúzására irányuló törekvéseit... A felszámolás megindítására jogosult bíróság >>>

KÚRIAI ÁLLÁSPONT A BÍRÓSÁG FELSZÁMOLÁSI ILLETÉKESSÉGÉVEL KAPCSOLATBAN A való életben sokféle helyzet fordul elő. Az ezeket a helyzeteket szabályozó jogszabályok sohasem tudnak tökéletesek lenni, a sokféle helyzetben a jogszabályi rendelkezések többféleképpen is értelmezhetők. Nincs ez másképp a felszámolás elrendelésére jogosult bíróság meghatározásával kapcsolatban sem. Bár Magyarországon nincs precedensjog, a Kúria ítéleteiből kiolvasható jogértlemezéseket sok esetben figyelembe veszik az alsóbb fokon eljáró bíróságok. Emellett a Kúria által publikált vélemények, állásfoglalások is irűánymutatást jelentenek a jogszabályok értelmezésével kapcsolatban. Cikkünkben a felszámolás elrendelésére vonatkozó illetékességgel kapcsolatos egy kúriai értekezleten kialakított álláspontot ismertetünk. Kúriai álláspont a bíróság felszámolási illetékességével kapcsolatban >>>


KI HONNAN ÉRTESÜLHET A FELSZÁMOLÁS MEGINDÍTÁSÁRÓL? A felszámolási kérelmet benyújtó hitelező, illetve - normál körülmények között - az adós természetszerűleg tudomással bírnak a felszámolás megindulásáról. Azonban nem cska számukra, hanem az adós társasággal kapcsolatban lévő vagy kapcsolatba lépni kívánók számára is fontos információ a felszámolás megindításának ténye. Cikkünkben bemutatjuk a vonatkozó szabályozás főbb vonulatait. Ki honnan értesülhet a felszámolás megindításáról? >>>

FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK KÖZZÉTÉTELE A CÉGKÖZLÖNYBEN A felszámolási eljárás megindításának nyilvánosságra hozatala közérdek, fontos hitelezővédelmi funkciója van, a gazdaság rendes működésének egyik feltétele. Cikkünkben a cégközlönyben történő közzététel szabályait mutatjuk be. Felszámolási eljárás megindításának közzététele a cégközlönyben >>>



A CSŐDTÖRVÉNY FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁST ELRENDELŐ VÉGZÉSSEL KAPCSOLATOS SZABÁLYAI A felszámolási eljárások minden ország jogrendszerében valamilyen mértékű bírósági és hitelezői kontroll alatt állnak. A magyar jogban a felszámolási eljárás lefolytatását a bíróság rendeli el, a bíróság jelöli ki a felszámolót és közérdekből intézkedik a közzététel iránt. Természetesen ezen szabályok is többször módosításra kerültek az elmúlt szűk három évtizedben.
Első cikkünk a csődtörvény eredeti szövege szerinti szabályokat tekintjóük át A csődtörvény felszámolási eljárást elrendelő végzésével kapcsolatos szabályai >>>

Második cikkünkben a felszámolást elrendelő végzésre vonatkozó szabályozás 90-es évekbeli módosításait tekintjük át. A felszámolást elrendelő végzés szabályozásának 90-es évekbeli változásai >>>

A felszámolást elrendelő végzéssel kapcsolatos csődtörvénybeli szabályok nem maradtak változatlanok az ezredfordulót követően sem. harmadik cikkünkben az ezredforduló utáni változásokat tekintjük át. Felszámolás elrendelő végzés szabályainak módosításai az ezredforduló után >>>



BIZTOSÍTÓ EGYESÜLET FELSZÁMOLÁSÁNAK SZABÁLYAI

EGYESÜLET, BIZTOSÍTÓ EGYESÜLET FELSZÁMOLÁSA: ÉRTELMEZÉSI PROBLÉMÁK Kezdetben az egyesületek nem tartoztak a csődtörvény hatálya alá, így nem volt lehetőség fizetésképtelenségük esetén felszámolási eljárst kezdeményezni ellenük. A jogalktoó több lépésben próbálta rendeznia kérdést. Értelmezési problémák a biztosító egyesület felszámolása körül >>>

EGYESÜLETEK FELSZÁMOLÁSÁNAK JOGSZABÁLYI RENDEZÉSE A CSŐDTÖRVÉNYBEN Több lépés után a magyar csődszabályozás a korábbinál részletesebben, több kérdés tekintetében is rendezte az egyesületek fizetésképtelenségét. Cikkünkben ezen rendezés jogszabályi rendelkezéseit tkeintjük át. Egyesület felszámolás: csődtörvényi rendezés >>>

PÉNZÜGYI SZERVEZETEK FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁSÁNAK SZABÁLYAI A pénzügyi szervezetek felszámolása sok tekintetben speciális felszámolási eljárást jelent, abban az esetben is, ha azok nem egyesület, hanem gazdasági társaság formájában működnek. Pénzügyi szervezetek felszámolási eljárásának szabályai >>>

BIZTOSÍTÓ EGYESÜLET FELSZÁMOLÁSÁNAK RÉSZLETSZABÁLYAI Jogi szempontból a biztosító egyesület lényeges specialitását jelenti az általánosnak tekinthető gazdasági társaságoktól eltérő szervezeti háttérszabályozás is, tekintettel arra, hogy a biztosító egyesület részbena civil szervezetekre irányadó háttérszabályok szerint működik. Biztosító egyesület felszámolásának részletszabályai >>>



A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS SZOCIALISTA SZABÁLYOZÁSA: A CSŐDRENDELET SZABÁLYAI

CSŐDRENDELET: A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS SZABÁLYOZÁSA, HATÁLYA, CSŐDVAGYON KÉRDÉSEI A felszámolás általános szabályozása, jellege a Csődrendeletben. A Csődrendelet hatálya és a bíróság illetékessége. Kire vonatkozik és melyik bíróság előtt kezdeményezhető a felszámolás a Csődrendelet szerint? Törvényerejű rendelet a felszámolási eljárásról: hatály és illetékesség >>>

FELSZÁMOLÁS KEZDEMÉNYEZÉSE, BÍRÓSÁG ILLETÉKESSÉGE A CSŐDRENDELET SZERINT Felszámolás kezdeményezésének rejtelmei Melyik bíróságon lehet felszámolást kezdeményezni? Régebben mi volt a rendje a felszámolás kezdeményezésének? Kellett egyeztetni felszámolás megindítása előtt? Felszámolás kezdeményezése, bíróság illetékessége a Csődrendelet szerint >>>

CSŐDRENDELETI SZABÁLYOK: FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA FIZETÉSKÉPTELENSÉG MIATT, KÖZZÉTÉTEL, KÖVETELÉSEK BEJELENTÉSE A felszámolási eljárás sarokpontjai tekintetében a Csődrendelet több esetben is hasonló volt a jelenlegi szabályozáshoz. Hasonlóan jelen voltak a fizeztésképtelenség miatti felszámolás kezdeményezés, a közzététel és a követelések bejelentése a szabályozásban. Csődrendeleti szabályok: felszámolási eljárás megindítása fizetésképtelenség miatt, közzététel, követelések bejelentése >>>

FELSZÁMOLÓ KIJELÖLÉSE, ÜGYVEZETŐ KÖTELEZETTSÉGEI A CSŐDRENDELET SZERINT A felszámoló kijelölése fontos garanciája mind a hitelező, mind az adós és tulajdonosai számára. Az ügyezetőre rótt felszámolási kötelezettségek pedig a hitelezők számára bírnak elementáris fontossággal. Cikkünkben bemutatjuk, hogy a Csődrendelet hogyan szabályozta ezen témaköröket. Felszámoló kijelölése, ügyvezetői kötelezettségek a Csődrendeletben >>>

FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS MENETE: VAGYON ÉRTÉKESÍTÉSE, A FELSZÁMOLÁS BEFEJEZÉSE, A MUNKABÉREK KIFIZETÉSE A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYEREJŰ RENDELETBEN A vagyon értékesítése és a hitelezők kielégítése a felszámolási eljárás egyik központi eleme. A szocialista ihletésű csődrendeletnek ezen szabályait mutatjuk be cikkünkben. Vagyon értékesítése, munkabérek, a felszámolási eljárás menete a csődrendeletben >>>

FELSZÁMOLÁSI HITELEZŐK KIELÉGÍTÉSE, ZÁLOGJOGOS HITELEZŐK ELŐJOGAI A hitelezők kielégtése, ennek sorrendje sokat citált rendelkezései a fizetésképtelenségi szabályozásnak, praktikusan ez a sorrend, illetve a kielégítés részletszabályai döntik el, hogy mely hitelező milyen arányban részesül a felszámolási vagyonból, illetve, hogy egyáltalán hozzájut-e valamihez a csődvagyonból. Összefoglalónkban a csődrendelet hitelezői kielégítésre vonatkozó szabályait tekintjük át. Felszámolási hitelezők kielégítése, zálogjogos hitelezők előjogai >>>



Csődrendelet és csődtörvény összevetése

FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS MENETE: ADÓSI VAGYON ÉRTÉKESÍTÉSE, FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS BEFEJEZÉSE, HITELEZOK KIELEGITESE A csődrendelet és a csődtörvény több vonatkozásban is eltérően szabályozta a felszámolási eljárás menete során történő vagyonértékesítés és hitelező kielégítés folyamatát. Jelen összefoglalónkban a két jogszabály ezen rendelkezéseit foglaljuk össze. Felszámolási eljárás mente: adósi vagyon értékesítése, hitelezők kielégítése, felszámolási eljárás befejezése >>>

VAGYONFELOSZTÁS ÉS MUNKABÉREK KIFIZETÉSÉNEK SZABÁLYAI A CSŐDRENDELETBEN ÉS A CSŐDTÖRVÉNYBEN A vagyon felosztása során a munkabérek az "átlagos" hitelezői követelésekhez képest privilegizáltan kerülnek kezelésre. Összehasonlításunkban az ezekkel kapcsolatos különbségeket mutatjuk be. Vagyonfelosztás és munkabérek kifzetésének szabályai a csődrendeletben és a csődtörvényben >>>

AZ EGYSZERŰSÍTETT FELSZÁMOLÁS SZABÁLYAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA, VÉGELSZÁMOLÁS Kevés olyan intézményt találni a csődszabályozásban, amelynek csődrendelet- és csődtörvénybeli szabályai annyira eltérnek egymástól, mint az egyszerűsített felszámolás szabályai. Elemzésünkben ezeket a szabályaokat hasonlítjuk össze, amelyek gyakorlatilag már két különböző jogitnézményt jelentenek a két jogszabály szerint Az egyszerűsített felszámolás szabályainak összehasonlítása, végelszámolás >>>

CSŐDRENDELET ÉS CSŐDTÖRVÉNY SZABÁLYAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Cikkünkben a Csődrendelet és a Csődtörvény szabályainak általános összevetését adjuk olvasónk "kezébe", inkább a szabályozás hátterét, általánso jellemzőit vizsgála, mint konkrét szabályokat elemezve. Csődrendelet és Csődtörvény szabályainak összehasonlítása >>>

ÖSSZEHASONLÍTÁS: HATÁLY, FELSZÁMOLÁS KEZDEMÉNYEZÉSE CSŐDTÖRVÉNYBEN ÉS CSŐDRENDELETBEN A jogszabály hatályának, a felszámolás kezdeményezésének lehetősége kulcsfontosságú lehet a hitelezők számára, nem kevésbé az adósók számára is. A Csődrendelet és a Csődtörvény ezeket a kérdéseket eltérően szabályozta, ezeket az eltéréseket és a hasonlóságokat mutatjuk be cikkünkben. Felszámolás kezdeményezése, hatály összevetése >>>

CSŐDTÖRVÉNY - CSŐDRENDELET: KÖTELEZŐ EGYEZTETÉS FELSZÁMOLÁS KEZDEMÉNYEZÉSE ELŐTT A felszámolási eljárás kezdeményezését megelőzően mind a mai, mind a Csődrendeleti szabályozás feltétetelül szab bizonyos lépések megtételét. Míg a jelenlegi szabályozás leginkább az adós felszólítását írják elő, a Csődrendelet még kötelező, eljárási szabályokkal definiált egyeztetés lefolytatását tette kötelezővé. Csődtörvény-csődrendelet: kötelező egyeztetés a felszámolási eljárás kezdeményezése előtt >>>

FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA EGYKOR ÉS MOST A felszámolási eljárás megindításának feltételi az évek során számtalan alkalommal kerültek módosításra. Első ránézésére a szabályok mintha hasonlók lennének, de a gyakorlatban teljesen másképp kell eljárnia a hitelezőknek és az adósoknak. Felszámolási eljárás megindítása egykor és most >>>

Csődrendelet és Csődtörvény összehasonlítása: felszámolási hirdetmények a Cégközlönyben, értesítések a felszámolási eljárás menetében Cikkünkben a Csődrendelet és a Csődtörvény a felszámolás menetében előforduló, Cégközlönyben megjelenítendő felszámolási hirdetményekre vonatkozó szabályait vesszük górcső alá, kiemelve hasonlóságait és különbségeit, valamint megvizsgáljuk ugyanezen jogszabályok alapján a felszámolásról történő értesítés szabályait. A Csődrendelet és a Csődtörvény összehasonlítása: felszámolási hirdetmények a Cégközlönyben, értesítések a felszámolási eljárás menetében >>>

CSŐDRENDELET ÉS CSŐDTÖRVÉNY ÖSSZEVETÉSE: ÜGYVEZETŐ KÖTELEZETTSÉGEI ÉS FELSZÁMOLÁSI EGYEZSÉG A felszámolási eljárás menete során szerepet (kötelezettségeket) kap az adós ügyvezetője is. Cikkünk nagy részében ezen kötelezettségeknek a Csődrendeletbeli és Csődtörvénybeli szabályozását hasonlítjuk össze. Cikkünk második részében a felszámolási egyezség, az egyezségi tárgyalás szabályait hasonlítjuk össze a két jogszabályban. A felszámolás menete: az adós ügyvezetőjének feladatai, az egyezségi tárgyalás szabályai a Csődrendeletben és a Csődtörvényben >>> >>>

A CSŐDRENDELET HATÁLYÁNAK ELSŐ MÓDOSÍTÁSA: FELSZÁMOLÁSI ÉS VÉGELSZÁMOLÁSI SZABÁLYOZÁS ÖSSZEFÜGGÉSEI A csődrendelet hatályának változásait mutatjuk be cikkünkben. Emellett a felszámolás és a végelszámolás szabályozásbeli összefüggéseit világítjuk meg: időszakonként eltérően neveztek a jogszabályok ugyanolyan eljárást. Kitérünk a kibúvók lehetőségére is. A Csődrendelet első módosítása: felszámolási és végelszámolási szabályozás összefüggése, személyi hatály >>>

EGYEZTETÉS, FIZETÉSKÉPTELENSÉG AZ ELSŐ MÓDOSÍTÁSBAN A csődjogszabály hatálya (személyi, tárgyi, időbeli) fontos kérdések, amelyeket nem hagyott változatlanul a Csődrendelet első módosítása sem. Szintén módosításon mentek át az egyeztetés és fizetésképtelenség megállapításának feltételei is. Egyeztetés, fizetésképtelenség a Csődrendelet első módosításában >>>