CSŐDBÜNTETŐJOG: NÉHÁNY JELLEMZŐ HIBA FELSZÁMOLÁSBAN ÉS EZEK BÜNTETŐJOGI ÉRTÉKELÉSE

Felszámolási heLyzetben sok, a gazdasági életben elterjedt megoldás jelenthet problémát az ügyvezetők és többségi tulajdonosok számára. A problémák egy részét a vonatkozó jogszabályok vagyoni felelősség megállapítása, vagy az ügyletek megtámadhatósága lehetőségének megteremtése jelenti (a főbb vagyoni következményekről Főbb tévhitek felszámolással kapcsolatban >>> cikkünkben írunk részletesen), míg egyes esetekben a büntetőjog rendeli szankciók alkalmazását. Jelen cikkünkben a leggyakrabban előforduló bűncselekményeket vázoljuk fel. Fontos megjegyeznünk, hogy további büntetőjogi tényállásokis alkalmazandók lehetnek, ezért konkrét ügyben a helyzet minél teljesebb körű vizsgálata szükséges.

Az első, és az ügyvezetői, tulajdonosi magatartások teljes körét érintő büntetőjogi rendelkezés az, amely a felszámolót rendeli büntetni abban az esetben, amennyiben valamilyen bűncselekmény elkövetésére talál bizonyítékot, azonban nem tesz feljelentést emiatt. Ebben az esetben a felszámoló is büntethetővé válik. Ennek a rendelkezésnek az egyik fontos kihatása, hogy megnöveli a nyomozásba átforduló felszámolási eljárások számát, hiszen a felszámoló saját védelmi érdeke, hogy feljelentést tegyen. Ennek alapján azon (ex-) ügyvezetői próbálkozások, amely szerint valamely kifogásolható lépésről majd személyesen meggyőzik a felszámolót, hogy valójában az mégsem problémás, kevéssé lehetnek sikeresek.

SZÁMVITEL RENDJÉNEK MEGSÉRTÉSE Ezt a bűncselekmény abban az esetben állapítható meg, ha valaki a jogszabályokban előírt bizonylati rendet megsérti vagy könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettségét megszegi, és ezzel a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, vagy az adott üzleti évet érintően vagyoni helyzete áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja. Ilyen esetben az elkövető három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A bűncselekmény elsősorban a felszámolónak nem vagy hiányosan átadott könyvelési anyagok esetén merül fel.

Súlyosabban, azaz két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető, ha a bűncselekményt pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság körében követik el.

Szintén három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az egyéni vállalkozó, valamint a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó más gazdálkodó is, aki jogszabályban meghatározott nyilvántartási, bizonylatolási kötelezettségét megszegi, és ezzel vagyoni helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja.

A tényállási elemként említett megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba alatt az értendő, hogy ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja a hiba elkövetésének üzleti évére vonatkozó számviteli beszámolóban kimutatott nettó árbevétel húsz százalékát és mérlegfőösszeg húsz százalékát is. Minden esetben megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja az ötszázmillió forintot.

CSŐDBŰNCSELEKMÉNY Szintén gyakori bűncselekmény a felszámolási eljárások során az úgynevezett csődbűncselekmény. Csődbűncselekményt elkövetője kizárólag az lehet, aki az adós gazdálkodó szervezet vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult, vagy arra lehetősége van, akkor is, ha a vagyonnal történő rendelkezés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen.

Az A vagyonnal rendelkezni jogosult követ el, aki a gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete esetén a vagyon vagy annak egy része elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével, használhatatlanná tételével, színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével, vagy az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon a gazdálkodó szervezet vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja, csődbűncselekményt követ el. Az ilyen cselekmény egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ennek a bűncselekménynek az elkövetése merülhet fel, amikor a majdani csődvagyonba tartozó céges pénzeszközöket az ügyvezető kölcsönadja egy olyan cégnek vagy magánszemélynek aki ezt nem fizeti vissza, az ügyvezető nagyösszegű előleget ad olyan gép vagy más eszköz szállítására, amely sosem érkezik meg végül és a szállító nem fizeti vissza az előleget. Szintén felmerülhet ez az eszközök áron aluli értékesítése esetén. Szintén büntetendő az a személy is, aki a fent meghatározott elkövetési magatartások valamelyikével a gazdálkodó szervezet fizetésképtelenné válását vagy annak látszatát idézi elő, és ezzel a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja.

Az vagyonnal rendelkezni jogosult követ el, aki a gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete esetén a vagyon vagy annak egy része elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével, használhatatlanná tételével, színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével, vagy az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon a gazdálkodó szervezet vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja, csődbűncselekményt követ el. Az ilyen cselekmény egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A cselekmény minősített esetei közé tartozik az, amikor valaki a csődbűncselekményt stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetre nézve követi el, vagy a tényleges vagy színlelt vagyoncsökkenés mértéke különösen jelentős.

Azonban ezen bűncselekmények megállapításának csak abban az esetben van helye, ha a csődeljárást megindították,a felszámolást, kényszertörlési, illetve kényszer-végelszámolási eljárást elrendelték, vagy a felszámolási eljárás megindítása törvény kötelező rendelkezése ellenére nem történt meg.

Szintén csődbűncselekmény megállapításának van helye, ha valaki a felszámolás elrendelését követően valamely hitelezőjét a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben meghatározott kielégítési sorrend megsértésével előnyben részesíti.

SIKKASZTÁS Ez a bűncselekmény ugyan már nem a fent említett fejezetben kerül szabályozásra, azonban szintén fontos megemlíteni, mivel ha valaki a járulékokat nem fizeti meg, akkor lényegében sikkasztás elkövetésének megállapításának van helye. Ugyanis a sikkasztás törvényi tényállása szerint, aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el. Fontos megjegyezni, hogy a hiányzó házipénztárak (házipénztárhiány, részletesen Céges házipénztár és hiánya >>> cikkünkben) egyik lehetséges jogi minősítése is.

A sikkasztás alapesete vétségnek minősül, tehát két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A minősített esetek vonatkozásában annak van jelentősége, hogy a sikkasztást mekkora értékre követik el, valamint annak, hogy a cselekményt bűnszövetségben, közveszély színhelyén, avagy üzletszerűen követik el.


További felszámolás témájú cikkeink:

  • Felszámolás 2015: leggyakoribb tévhitek >>>
  • Cég felszámolás és vagyonáthelyezés? >>>


  • Kapcsolódó témájú cikkeink:

  • Offshore cégek: mire és hogyan használhatók? >>>
  • Csődeljárás 2013: Mostohából édesgyermek >>>
  • Céges házipénztár és hiánya >>>