KI INDÍTHATJA MEG A CSŐDELJÁRÁST? A csődeljárás alapvetően az adós eszköze fizetési problémáinak orvoslására átmeneti moratóriummal és a hitelezőkkel történő megegyezés lehetőségének biztosításával. A szocialista korszakban keletkezett felszámolási törvényerejű rendelt mgé a két eljárástípus (gondolandó itt a csődeljárásra és a felszámolásra) vegyítésével született meg, a jelenlegi szabályozás azonban egyértlemáen a két eljárás szétválasztásán alapul.



A CSŐDELJÁRÁS KEZDEMÉNYEZÉSÉRE JOGOSULTAK

A csődtörvény "eredeti", vagy 1992. január 1. napján hatályba lépett szövege már tartalmazta a "csődbejelentés" lehetőségét, ezt a lehetőséget az adósnak adta meg, egyes esetekben pedig kötelezővé tette a csődbejelentés megtételét.

A törvényi megfogalmazás 1993. szepotember 2. napjától kezdődő hatállyal módosult, az ekkortól hatályos megfogalmazás szerint az adós csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújthat be a bírósághoz.

A 2009. szeptember 1. napjától hatályba lépett módosítás pontosította a korábbi rendelkezést azzal, hogy a csődeljárás iránti kérelmet az adós gazdálkodó szervezet vezetője nyújthatja be. Ugyanekkor lépett hatályba azon rendelkezés, amely az adós bármely hitelezője számára is megnyitotta az utat a csődeljárás kezdeményezéséhez, vagyis ezzel már nem kizárólag adós kezdeményezhetett csődeljárást. A csődtörvlny módosításhoz fűzöttminiszteri indokolás szerint a módosítás indoka, hoyg a hitelezőket inkább a csődeljárással történő reorganizációban tegye érdekelté, mint a munkahelyek megszűnésével járó felszámolási eljárás keretében történő megszüntetésben.

2012. március 1-től a csődtörvény visszatért ahhoz a megoldáshoz, hogy a csődeljárás iránti kérelmet kizárólag az adós nyújthat be, a módosító törvényhelyhez fűzött miniszteri indokolás szerint azért, mert a tapasztalatok szerint az adós közreműködése nélkül a hitelező által indított eljárások nem voltak sikeresek, illetve onkább visszaélésekhez vezetett a hitelező által megindítás lehetősége.