MIKOR NEM LEHET CSŐDELJÁRÁST KEZDEMÉNYEZNI?

A törvény első, 1991-es szövegváltozata a csődbejelentés korlátjaként állította fel, hogy a korábbi csődeljárás közzétételétől számított három évig nem jelenthetett be újabb csődöt. 1993. szeptember 2. napjától a fenti időbeli korlátozás kezdő időpontja a csődeljárás iránti kérelem bírósághoz történő benyújtása, tartama pedig 2 évre rövidült.

2007. július 7. napjától kezdve az időbeli korlátozás hatályon kívül helyetésre került, a módosított rendelkezés szerint mindaddig nem volt benyújtható új csődkérelem, amíg olyan, korábbi csődeljárás elindításának idején is fennállt igény még fennállt és nem nyert kielégítést.

2009. szeptember 1. napjától hatályba lépett törvényszöveg bővíti a korlátozások körét a csődeljárás iránti kérelem benyújtásával kapcsolatban. A módosítás megtartja a 2007. július 7. napjától hatályba lépett korlátozást, azt azonban kiegészíti azzal, hogy abban az esetben sem nyőjthat be csődkérelmet az adós, amennyiben a korábbi csődeljárás jogerős befelyezésének közzétételétől számítottan két év még nem telt el, amennyiben pedig hivatalbóli elutasításra került a csődkérelem, úgy az erről szóló jogerős közzétételét számított egy év elteltéig nem nyújthat be az adós csődkérelmet. Az újonnan hatályba léptetett kettő, illetve egy éves határidők lényegesen szgorúbbak az adósra nézve, mint a korábbiak. A két éves határidő a korábbi két éves határidővel szemben már nem a korábbi kérelem benyújtásától számítódott, hanem a jogerős befejezés közzétételétől, amely könnyen jelenthett az adós számára 6-18 hónappal hosszabb tilalmi időszakot.

Az egy éves határidővel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a hivatalbóli elutasításnak elsősorban alapvető hiányosságokban szenvedő, vagy kifejezett jogszabályi tilalmakba ütközően benyújtott kérelem esetén van helye, s gyakorlatilag érdemi vizsgálat nélkül kerül a kérelem elutasításra. A polgári perrendtartás - mint a csődeljárás háttérjogszabálya - a hasonló esetekre lehetővé teszi a kereset (kérelem) a joghatások fenntartása melletti rövid határidőn belüli benyújtását, valamint nem állít korlátot a határidőn túli ismételt benyújtás elé. Így más polgári eljárásokban az általános elévülési időn belül bármikor, akárhány alkalommal benyújthatja kérelmét, keresétét a fél anélkül, hogy a törvény korlátozná ezen jogosultságát akár csak rövidebb időre is. Ezzel szemben a csődtörvény egy éves tilalmi időszakot rendelt alkalmazni ezen helyzetekre, így ez is igen szigorú korlátozásnak tekinthető az adóssal szemben.