FELSZÁMOLÁS MEGINDULÁSÁNAK KÖZZÉTÉTELE A CSŐDTÖRVÉNY ELSŐ SZÖVEGVÁLTOZATÁBAN A csődtörvény az 1992-es hatálybalépésétől kezdve tartalmazta a végzés Cégközlönyben történő közzétételének időközben többször módosított szabályát. A módosítás azonban nem magának a végzésnek, hanem már csak a végzés kivonatának közzétételét rendeli el. A végzés közzététele egyben a felszámolás kezdő napjának is minősült, a csődtörvényben továbbra is változatlanul szerepel ez a szövegrész. Kérdéses azonban, hogy - mivel a végzés nem, csak kivonata kerül közzétételre - mit kell a felszámolás kezdő napjának tekinteni. Vélhetően a gyakorlat inkább technikai pontatlanságnak tekinti a két szövegrészletet egymásra vetítve, mintsem olyan értelmezést tulajdonítaná a helyzetnek, amelynek eredményeként nincs a felszámolásnak kezdő napja.

A legelső csődtörvényi szöveg szerint a közzétételnek tartalmaznia kellett a felszámolást elrendelő végzést meghozó bíróság nevét és az ügy számát, a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet és leányvállalatainak nevét és székhelyét, két éven belüli jogutódlás esetén a jogelőd nevét és székhelyét, a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásának időpontját, - amennyiben volt ilyen - a megelőző csődeljárás közzétételének időpontját, a felszámoló nevét és székhelyét. Tartalmaznia kellett a közzétételnek még a "felszámolásnak" az "időpontját", amelyet a bíróság határozott meg, és nem lehetett korábbi, mint a közzététel cégközlönyben történő megjelenése. A közzétételnek tartalmaznia kellett még az "egyéb lényeges körÜlményeket", ennek részletezésére azonban a csődtörvény nem tért ki.

A közzétételnek tartalmaznia kellett hitelezőknek szóló felhívást is követeléseik 30 napon belül a felszámolónak történő bejelentésére, ameoly határidő a felszámolás kezdő időpontjától számítódott. A törvényszöveg szerint a bejelntésnek az ismert, összegszerűségében ismeretlen és összegszerűségében változó követeléseik bejelentését említi.