Az elektronikus fizetési meghagyás

2010. június 1-jén hatályba lép a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény, amelynek következtében az eddig a bíróságok hatáskörébe tartozó fizetési meghagyásos eljárás lefolytatása a közjegyzők feladata lesz, és az eljárás elektronikus úton intézhetővé válik. Ennek következtében az eljárás jelentősen rövidülhet.

A pénz fizetésére irányuló kötelezettségének egyik fontos eszköze a fizetési meghagyásos eljárás, amelynek alkalmazására az egymillió forintot meg nem haladó követelések esetében kötelező út, amennyiben a jogosult bírósági úton kívánja a követelését érvényesíteni.

A fizetési meghagyás előnyét az adja a perindítással szemben, hogy annál gyorsabb, így amennyiben a kötelezett a fizetési meghagyásban foglaltaknak nem mond ellent, úgy végrehajtási eljárás indítható az adós ellen, szemben a peres eljárással, amelynél években számolható az eljárás ideje, amíg végrehajtási szakig jut az ügy. A fizetési meghagyásos eljárás korábban kizárólagosan bírósági hatáskörbe tartozott, a jogerős fizetési meghagyásig az eljárás jellemzően néhány hónapot vett igénybe.

A fizetési meghagyásos eljárás 2010. június 1-jétől egy a közjegyzők hatáskörébe tartozó, a pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló egyszerűsített polgári nemperes eljárás, amelyre a Polgári perrendtartás szabályai lesznek az alkalmazandók. A közjegyzők eljárása a bíróság eljárásával azonos hatályú.

Fizetési meghagyással lehet továbbra is érvényesíteni a pénz fizetésére irányuló lejárt követeléseket, és továbbra is ez az egyetlen módja az egymillió forintot meg nem haladó kizárólag pénz fizetésére irányuló lejárt követelések érvényesítésének. Az eljárás megindításának továbbra is előfeltétele, hogy a kötelezett rendelkezzen ismert belföldi lakóhellyel, tartózkodási hellyel, székhellyel vagy képviselettel, azaz idézési címmel.

A korábbi szabályozáshoz képest korlátozást jelent a törvény azon rendelkezése, amely nem engedi fizetési meghagyásos eljárás megindítását ha a pénzkövetelés munkaviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, közszolgálati jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű jogviszonyából, vagy bedolgozói jogviszonyból ered. Az eljárásokban a közjegyző az ország egész területére illetékes, illetékesség kikötésének pedig nincs helye az eljárásban. Az elektronikus úton előterjesztett kérelmek a közjegyzői székhelyek között egyenlő arányban kerülnek elosztásra, ezzel is elősegítve az eljárás gyorsaságát.

Továbbra is lehetőség van a kérelmeknek papír alapon, vagy szóban való előterjesztésére is. Ezekben az esetekben az a közjegyző jár el, akihez a kérelmet benyújtották, illetve akinél a kérelmet előterjesztették. A beadványokat továbbra is az erre a célra rendszeresített űrlapon kell benyújtani.