CÉGES HÁZIPÉNZTÁR ÉS HIÁNYA

Sok cégben az évek során a házipénztárban lévő készpénzkészlet egyre csak növekszik jórészt az alábbi okok miatt. A tulajdonosok (akik legtöbbször a társaság ügyvezetését is ellátják) inkább a házipénztárat növelték ahelyett, hogy - az egyébként nagyon magas - az osztalék vagy más jogcímen saját részükre történő kifizetést választották volna. Sok esetben azért kerül sor a házipénztár racionális gazdasági indokokkal meg nem magyarázható megnövelésére, mert olyan - egyébként a cég érdekében felmerült - kiadások kerülnek belőle fedezésre, amelyek valamilyen oknál fogva nem bizonylatolhatók, illetve nem állíthatók be a könyvelésbe.

A könyvelők rendszerint érzik a helyzet problematikáját, azonban félmegoldásokkal szolgálnak a helyzetre. Az egyik jellemző megoldás, hogy az ügyvezető által elszámolási ötelezettség mellett felvet előleg-ként kerül a könyvelésbe beállításra a házipénztár teljes összege, amely bizonyos időközönként - jellemzően havonta" visszafizetésre kerül a cég pénztárába, majd onnan az ügyvezető ismételten felveszi azt. Fontos megjegyezni, hogy nagyobb összegű pénztár esetén még ez sem jelent megoldást, akár havi egyetlen napra történő "visszafizetés" is a jogszabályi limit fölé növelheti a pénztárban szereplő pénzösszeg egyenlegét.

A helyzet további problematikáját az adja, hogy gazdaságilag teljesen irracionális a cég számára az ügyvezetőnél tartani több tízmilliós összegeket . Egyrészt ez nem indokolható a cég havi néhány milliós kiadásaival, másrészt nyereségszerzés szempontjából sem szerencsés, mivel akár csak rövid idejű lekötés is hozott volna valamennyit a cég konyhájára. hangsúlyozandó, hogy a könyvelés szerint a házipénztárban lévő, vagy a fentiek szerint kezelt sok esetben eléri a cég éves bevételeinek nagyságát, iparágtól függően pedig éves kiadásainak kettő-ötszörösét is. Ha ehhez hozzászámítjuk az infláció okozta veszteséget és a készpénzben tartás fizikai kockázatát, gyakorlatilag megmagyarázhatatlan a pénztárban, vagy az elszámolásra átvett összegek nagysága.

Felmerül, hogy a cég kölcsön is adhatná a tulajdonosának ezen összegeket, vagy másnak is. A megoldás két problematikát vonhat maga után. Egyrészt a kölcsön után kamat fizetendő, ellenkező esetben ez a kölcsön ingyenes ügyletnek minősül, amely mindeképpen évente visszatérően pénzbe kerül, akár a kölcsönvevő oldalán az ajándékozási illetékre, akár a kölcsönadó oldalán társasági adóalap-növelő tényező tételre gondolunk a kamat vonatkozásában. A kölcsönadás problematikáját növeli, hoyg ezzel könnyen az engedély nélkül végzett pénzügyi tevékenység kategóriájába eshet a vállalkozó, mivel a pénzkölcsön nyújtása a hiteleintézetekről és pénzügyi tevékenységről szóló törvény alapján PSZÁF engedéllyel vége hető tevékenység.

A házipénztár nagy összegű költségszámlák fedezésére történő felhasználása szintén kérdéses megoldás lehet, mivel ezek levonható ÁFA tartalma miatt nagyobb összegű visszaigényelhető vagy átvihető ÁFA keletkezik, amely borítékolhatóan magával vonja a NAV általi ÁFA ellenőrzést, amelyet a vállalkozók jórsz elkerülni igyekeznek tevékenységük folyamán.

A házipénztárban, vagy akár elszámolásra átvett előleg vagy tagnak adott kölcsön további folyománya felszámoási helyzetben jelentkezik azzal, hogy a felszámoló avisszaköveteli az előleget, kölcsönt, vagy rosszabb esetben elsikkasztottként kezelt összeget. Fontos megjegyezni, hogy a felszámolónak ehhez még bonyolult jogi bűvészmutatványokat sem kell végrehajtania, követelése kevés kivétellel sziklaszilárdan megáll a bíróságok előtt is, az esetleges büntetőjogi következményekről ehlyütt nem téve említést.

A vállalkozók jó része a felszámolási helyzetet elképzelhetetlennek tartja a cégével kapcsolatban, azonban a legtöbb esetben ez nem feltétlenül távoli esemény. A NAV sokszor önkényes, a jogszabályok nem megfelelő értelmezésével meghozott, adóhiányt megállapító és tetetemes összegű adóbírságot és késedlemi pótlékot megállapító határozatai sok cég számára okoztak már meglepetést. Sok esetben így volt ez abban az esetben is, amikor a vállalkozás tulajdonosa - a könyvelőjére támaszkodva - úgy gondolja, hogy minden a legnagyobb rendben van a cége könyvelésével és adózásával.

Mindezek alapján szükséges, hogy a házipénztár kérdése megfelelően legyen kezelve egy adott vállalkozásnál, más esetben a tulajdonos/ügyvezető komoly problémákkal szembesülhet, amely magánvagyonát is veszélyeztethei - tekintet nélkül arra, hogy a Kft. cégforma általános esetekben a tulajdonos számára felelősségének korlátoltságát biztosítja.