Környezetvédelmi termékdíj törvény 2011

Az Országgyűlés 2011. június 27-én fogadta el az új termékdíjrezsimre vonatkozó szabályokat, amelyek egy része 2011. szeptember 1-től, egy része pedig 2012. január 1-től lép hatályba. A termékdíj célja a 2011. évi LXXXV. törvény alapján az, hogy hozzájáruljon a környezetszennyezés megelőzéséhez, illetve csökkentéséhez, ösztönözze a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységeket, pénzügyi forrásokat teremtsen a károk megelőzéséhez és csökkentéséhez, amely a termék előállítása, vagy forgalmazása során keletkezhet, továbbá elősegítse az európai uniós és a hazai hulladékgazdálkodási szabályozás által hazánk, illetve a piaci szereplők részére meghatározott környezetvédelmi előírások teljesítését. Az új törvény megalkotásával párhuzamosan a korábbi 1995. LXI. termékdíj törvényt hatályon kívül helyezésre kerül.

Az új temrékdíj szabályozás strukturális átalakulást is eredményez, amelynek egyik lényeges eleme a az állami tulajdonban lévő, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség („OHÜ”), amely kiemelt szerepet kap az új termékdíj-szabályozásban. Az OHÜ ugyanis átveszi koordináló szervek szerepkörét, melyek jelenleg végzik a hasznosítást. Az OHÜ feladatai közé tartozik az államot illető jogok gyakorlása, a kötelezettségek teljesítése, az iparág működés szervezése, a jogszabályok felügyelete. Tekintettel arra, hogy nem hatóság, hatósági feladatokat és jogköröket nem gyakorol, a termékdíjjal kapcsolatos hatósági jogköröket továbbra is a Nemzeti Adó- és Vámhivatal látja el.

Az új temrékdíj-szabályozás másik szervezeti újítása a Termékdíj Bizottság, mely a környezetvédelemért felelős miniszter stratégai döntéseiben szakértő, tanácsadó, döntés előkészítő feladatokat ellátót testülete. A jogalkotó ezzel a kétszintű szervezeti struktúrával kívánja megreformálni a termékdíj-rendszer működését. Ezen rendelkezések hatályba lépnek 2011. szeptember 1-től.

A termékdíj köteles termékek felsorolása az új termékdíj törvény 1. számú mellékletben találhatók. A törvény értelmében termékdíj köteles termék az akkumulátor, a csomagolás, egyéb kőolaj termék, az elektromos és elektronikai berendezés, a gumiabroncs és a reklámhordozó papír. Utóbbi, valamint a kenőolaj esetében a temrékdíj növekszik az új szabályok szerint, míg a többi termékek esetében mérséklődnek. A termékdíj tarifák felülvizsgálatát évente a Termékdíj Bizottság végzi (ld. lentebb).

Kidolgozásra kerültek a termékdíj költségelemek, melyek az irányítást és fejlesztést fedező részelem (rendszerirányítási költség), a szennyezés megelőzését/elhárítását szolgáló részelem (kezelési költség), valamint a termék által okozott szennyezést kompenzáló részelem (extemális költség). Az új termékdíj törvény ezeket az elemeket beépíti a termékdíj mértékébe. A termékdíj fizetésre kötelezettek továbbra is maguk választhatnak az egyéni – a kibocsátás és hulladékhasznosítás függvényében - és a kollektív teljesítés között. Utóbbi esetben a termékdíj átalányértékben fizetendő. Ebbe a körbe kétféle csoport tartozhat, csekély mennyiségű csomagolást forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó kötelezett”-i kör, valamint az ezeknél valamelyest magasabb kibocsátású „kis mennyiségű csomagolást forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó kötelezett”-i kör. Kis kibocsátók 60.000,-, míg csekély kibocsátók 12.000,- Ft megfizetésére kötelesek, évi egy alkalommal egy bejelentő lap segítségével. Ezzel a termékdíjjal öszefüggő adminisztrációt kívánja csökkenteni a jogalkotó.

A termékdíj fizetésére kötelezettek köre a várakozások szerint több mint a duplájára nőhet, mert időlegesen megszűnik a termékdíj kedvezmény, és a mentesség. Elektronikus úton a vámhatósághoz kell benyújtani a bevallást befizetendő összegről, negyedéves bontásban, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig, kivéve, ha adott időszakban nem saját célra nem használ fel, készletre nem vesz, illetve nem forgalmaz terméket. A megfizetés elmulasztásából eredő jogkövetkezmények csökkennek, a bírság mértéke a hiány 100%-a helyett leredukálódik a felére.

A fizetési kötelezettség ellenőrzéséről is rendelkezik a jogszabály. A kontrollt a vámhatóság és a NAV együttesen gyakorolja, utóbbi ellenőrzi a bevallásokat, míg a vámhatóság folytatja le a helyszíni ellenőrzést, a betartatja a formai, az adatszolgáltatási és bejelentési előírásokat.

Mivel egyes rendelkezések 2012. január 1-jétől lépnek hatályba és a benyújtástól számítva több módosító javaslat is érkezett, ezért lehetnek eltérések a most ismert szempontoktól.