KÖTELEZŐ JOGI KÉPVISELET CSŐDELJÁRÁSBAN A jogszbaályok egyes esetekben kötelezővé teszik jogi képviselő igénybe vételét. Ezt a jogszabályok jellemzően valamilye3n eljárástípusra írják elő, egyes esetekben valamilyen eljárási pozícihoz kötik a jogi képviselet szükségességét, amely jogi képviseletet a törvények szerint jogtanácsos,vagy - s a gyakorlatban ez sokkal gyakoribb - ügyvéd láthat el.

A polgári eljárásokban a fél főszabályként eldöntheti, hogy saját maga jár el, vagy ehhez jogi képviselőt vesz igénybe. Jogi képviselet lehetőségét a polgári perrendtartás a személyes kötelezettségek (pl.: vallomástétel tanúként) kivételével általánosan teremti meg. Egyes esetekben azonban a polgári perrendtartás előírja a kötelező jogi képviseletet. Ebbe a körbe tartozik az ítélőtábla előtti ítélet és ügy érdemében döntő végzések elleni eljárásban, a Kúria előtti felülvizsgálati és fellebbezési eljárásokban, valamint - kivételekkel - a törvényszék előtti eljárásokban, amennyiben az ügyérték a harmincmillió forintot meghaladja. A polgári perrendtartás rögzíti, hogy más törvény is rendelkezhet úgy, hogy egyes eljárásokban a jogi képviselet kötelező, erre elsősorban a cégtörvény (a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a végelszámolási eljárásról szóló 2006. évi V. törvény) hozható fel példaként. A törvényhelyhez fűzött miniszteri indokolás szerint a kötelező jogi képviselet célja a perhatékonyság növelése, a szakszerűség

A csődtörvény hosszú ideig nem írt elő kötelező jogi képviseletet, akár csődeljárásban, akár felszámolási eljárásban bármely fél saját maga, jogi képviselő nélkül eljárhatott. A csődtörvény módosítása a csődeljárás iránti kérelem benyújtására előírja a kötelező jogi képviseletet, a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló eljárás vonatkozásában előírja a kötelező jogi képviseletet, amennyiben a kérelmet az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmezi. A vonatkozó miniszeri indokolás szerint a hiánypótlás elkerülése a kötelező jogi képviselet előírásának célja.