ÁFA TÁRSASÁGI ADÓ VÁLTOZÁSOK 2014

K+F KEDVEZMÉNY KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOKNÁL A Taotv. a társasági adó alapját csökkenteni engedi a vállalkozás által saját tevékenységi körében végzett kutatás.fejlesztési tevékenység közvetlen költségével. A 2014. január 1. napjától hatályba lépett törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a kutatási-fejlesztési tevékenységre tekintettel igénybe vehető adókedvezményt a tevékenységet végző vállalkozás helyett annak kapcsolt vállalkozása is igénybe vehesse.

NÖVELT MÉRTÉKŰ ADÓKEDVEZMÉNY KVV-KNAK A Taotv. adókedvezményt biztosít a KKV-k részére arra az esetre, amennyiben a vállalkozás pénzintézeti kölcsön felhazsnálásával tárgyi eszközt szerez be. Az adókedvezmény alapja a kölcsönösszeg után fizetett kamat, a Taotv. 2013. december 31-ig a kamat 40%-áig engedte igénybe venni ezen kedbezményt. A 2013. december 31-ét követően megkötött kölcsönszerződések esetén a kedvezmény mértéke korábbi 40%-kal szemben a fizetendő kamat 60%-a.



TÁRSASÁGI ADÓ VÁLTOZÁSOK 2013

KÉSZPÉNZ-MAXIMUM 2013. január 1-től kezdve a vállalkozások havonta egy-egy szállítójuk irányába legfeljebb bruttó 1,5 millió forint összegig teljesíthetnek készpénzszolgáltatást. Az ezt meghaladó összegű készpénzkifizetés esetén az 1,5 milli forintot meghaladó rész után az adózó 20% összegű mulasztási bírság megfizetésére köteles.

OFFSHORE CÉGEK Abban az esetben, amennyiben valamely magyar társasági adó alany külföldi leányvállalata "ellenőrzött külföldi társaságnak minősül" (EKT), úgy a Taotv. hátrányos rendelkezések alakamázást írja elő (pl.: leányvállalatban keletkezett veszteségek elszámolása, stb.). A Taotv. a leányvállalatra alkalmazandó a külföldi adókulcsot is rendeli alkalmazni annak eldöntésénél, hoyg valamely külföldi leányvállalat "ellenőrzött külföldi társaság"-nak minősül-e.

Több állam többféle adókulcsot alkalmaz egy társasággal szemben pl.: a bevétel nagyságától függően, így a Taotv. pontosítja, hogy ezen esetekben a legkisebb adókulcs figyelembevételével állapítandó meg, hogy egy külföldi cég EKT-nak minősül-e.

Az EKT-val kapcsolatos szabály fontos változása, hogy az EKT-nak minősülés körülményeit főszabály szerint az adózó köteles bizonyítani, azonban 2013. január 1-től kezdve a közvetett tényleges tulajdonosi miőség bizonyítására az adóhatóság köteles. Így az EKT-nak minősülő, jellemzően offshore cégek tényleges tulajdonosi mivolta hiányát nem az adózó köteles bizonyítani, hanem az adóhatóság köteles azt bizonyítani, hogy ki a tényleges tulajdonosa az adott külföldi cégnek - amely tekintettel az offshore-államok jogszabályaira és jogalkalmazási gyakorlatára - kérdéses, hogy mennyire lehet sikeres.


TOVÁBBRA SINCS OFFSHORE INFORMÁCIÓCSERE

Egy 2010-ben született Miniszterelnöki Határozat "megbízta" és felhatalmazta a nemzetgazdasági minisztréiumot, hogy tárgyalásokat folytasson 7 offshore-állammal. Ezen államok praktikusan nem szolgáltatnak adatot a magyar NAV megkeresése esetén az ezen országokban bejegyzett cégekről, ezek tulajdonosainak kilétéről, illetve gazdálkodásukról. A Miniszterelnöki Határozat - és az ennek alapján vélhetően megtett kormányzati intézkedések - adóügyi-információcsere egyezmény megkötését tűzték ki célul, vagyis azt, hogy ezen országok az ott bejegyzett - sok esetben magyar tényleges tulajdonlás mellett működő - cégekről szolgáltassanak információt, amennyiben az időközben NAV-á átnevezett APEH nemzetközi megkereséssel fordul hozzájuk.

A Miniszterelnöki Határozat óta eltelt közel 2,5 évben nem történt meg az ezen egyezmények megkötése, amelynek legvalószínűbb oka az, hogy ezen államok nagyobbra értékelik a náluk bejegyzett cégekkel kapcsolatos bizalmasság megőrzését, mint Magyarország külpolitikai érdekérvényesítő képességét...

A 7 állam, amelyre a Miniszterelnöki Határozat hivatkozott: Jersey, Guernsey, Isle of Man, Barbados, Bermuda, Brit Virgin szigetek, Gibraltár.

Figyelemre méltó, hogy a legtöbb offshore-szolgáltatásokat nyújtó állammal fel sem merült a jogszabályokban az, hogy Magyarország tárgyalásokat kezdjen, illetve a legtöbb helyszín vonatkozásában gyakorlatilag változatlanul nincs semmilyen érdemi adatcsere, pl.: Seychelles, Belize, Liechtenstein, Ciprus, Panama.

FEJLESZTÉSI ADÓKEDVEZMÉNY A fejlesztési adókedvezmény igénybe vehetővé vált jogszabályban meghatározott legalább 100 millió forint értékű beruházás esetében, amennyiben az szabad vállalkozási zónában valósul meg, vagy energiahatékonyságot szolgáló beruházásnak minősül.

TAGI KÖLCSÖNÖK ÉS NYERESÉGMINIMUM A Taotv. évek óta alkalmazza a nyereségminimum-szabályt, amelynek alapját 2013. január 1-től növelni kell a megelőző adóév utolsó napján a társaság magánszemély tagjával szemben fennáló kötelezettség (jellemzően tagi kölcsön) összegét is.

ÜZLETI ÉRTÉK, CÉGÉRTÉK Nem vehető figyelembe az üzleti vagy cégérték kivezetése következtében elszámolt ráfordítás Tao alap csökkentő tényezőként.


További adózási témájú cikkek:

  • Adójogi praxisunk >>>
  • ÁFA változások 2013 >>>
  • Illeték változások 2014: öröklés, ajándékozás, ingatlan >>>
  • Adóbírság, mulasztási bírság >>>
  • Késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék >>>
  • Adóellenőrzés, adóviszgálat, adóeljárás változásai >>>


  • Kapcsolódó témájú cikkeink:

  • Céges házipénztár és hiánya >>>
  • Offshore cégek: mire és hogyan használhatók? >>>